Az iparosodott országokban az étkezési szokások megváltozása (gyümölcs és zöldségfogyasztás csökkenése) és a gabonák finomítása felére csökkentette a rostfogyasztást az elmúlt évszázadban. Ma Európában az átlagos rostfogyasztás 15-20g közötti, míg az ajánlott napi bevitel 30g. Testünk nem boldogul rost nélkül, mivel létfontosságú bélrendszerünk egészségéhez és jó közérzetünkhöz.
A rostok javítják emésztési komfortérzetünket, segítik, hogy jóllakottnak érezzük magunkat, szabályozzák a vércukor- és koleszterinszintet, tápanyagot jelentenek bélflóránk számára. A rostbevitel képes csökkenteni a koleszterinszintet az epe megkötése által, lassítani a cukrok véráramba történő felszívódását, így akadályozva meg az inzulinszint kiugrásokat.
A rostoknak két nagy csoportja van:
- Oldható rostok (PHGG rost - fermentált guarbabból, alma pektin, akácia rost, fruktooligoszacharidok), melyek viszkózus vizes oldatokat vagy géleket alkotnak. A szervezet nem képes lebontani őket, emésztetlenül haladnak át a vékonybélen, és a bélbaktériumok által kerülnek feldolgozásra, ahol rövid szénláncú zsírsavakká alakítódnak át.
- Oldhatatlan rostok (rezisztens keményítő, cellulóz, búzakorpa) a vízben szuszpenziót alkotnak és nagy mennyiségű vizet tudnak megkötni. Az oldhatatlan rostokat hagyományosan tömegnövelő és állagjavítóként használják az élelmiszer gyártásban, nekik csak a bél-tranzit időre van hatásuk.
