A propolisz, más néven méhszurok vagy méhragasztó, egy természetes anyag, amelyet a mézelő méhek a fák (például a nyárfa, nyír, bükk, gesztenye vagy fenyő) rügyeiről és kérgéről gyűjtött gyantás anyagból készítenek. Ezt saját enzimeikkel és viasszal dolgozzák fel, majd a kaptár védelmére használják, a PATOGÉNEK, PARAZITÁK, BAKTÉRIUMOK ÉS VÍRUSOK ELLENI TERMÉSZETES VÉDEKEZÉSÜK RÉSZE. A méhek propolisz segítségével tartják fenn a méhkasok steril környezetét, amely egyfajta TERMÉSZETES FERTŐTLENÍTŐKÉNT működik.
A propolisz szó a görög nyelvből származik: a pro jelentése „a bejárat előtt”, a polis pedig „város” vagy „közösség”. A név arra utal, hogy a méhek ezt az értékes anyagot a kaptár, vagyis saját „városuk” védelmére alkalmazzák. Érdekesség, hogy ha egy kisebb betolakodó – például egy egér – elpusztul a kaptárban, és a méhek nem tudják eltávolítani, propolisszal vonják be. Így elszigetelik a tetemet, és csökkentik a bomlásból eredő mikrobiológiai kockázatot. Ez jól mutatja, milyen fontos szerepet tölt be a propolisz a méhcsalád természetes védekezésében. A propoliszt az emberiség is régóta ismeri: az ókori egyiptomiak, görögök, rómaiak és perzsák is feljegyezték és használták.
