Galagonya
(Crataegus oxyacantha)

Ha szívbetegsége van, érdemes megtudnia, mire is képes a galagonya.
Ezt a gyógynövényt ugyanis már évszázadok óta használták mind vizelethajtásra, mind pedig vese- és húgykőgyógyításra.
Napjainkban pedig az egyik legtöbbször alkalmazott szívgyógyszer.

Általánosan javallt:
• Anginás mellkasi fájdalmak megszüntetésére.
• Magas vérnyomás csökkentésére
• Szívbetegségben szenvedőknél a szívösszehúzódások hatékonyabbá tételére
• Szívritmuszavarok szabályozására

Tulajdonságai
A galagonyát, ezt az akár 9 m magasra is megnövő bokrot évszázadok óta ültetik legelők és telkek köré, hogy kerítés magasságúra lenyesve jelölje a birtokhatárokat. Kerítésként ültetve nemcsak távol tartja a hívatlan látogatókat, de a szemet is gyönyörködteti: apró, fehér virágain és élénkpiros bogyóin kívül nagy tövisei vannak. Egyes fajtáinak virága dögszagot áraszt. Ráadásul sokáig a balszerencse és a halál szimbóluma volt, mivel a néphagyomány szerint Jézus töviskoszorúja is galagonya ágakból készült.
Ilyen rossz hírnév mellett csoda, hogy akadt valaki, aki vette a bátorságot és alaposan megvizsgálta a galagonyát, s felfedezte annak szívgyógyító hatását.

Persze mindig is voltak olyan emberek - az ókori görögöktől az amerikai indiánokig - akik már korábban felismerték és becsülték a növény szíverősítő hatását. Igazán elismertté azonban egy XIX. századi ír orvos tette, aki meglepő eredményességgel kezelte vele a szívbetegséget. Mivel szívgyógyszerének receptjét igen nagy titokban tartotta, csak az 1890-es években bekövetkezett halála után derült ki, hogy a csodás szer nem másból, mint galagonyabogyó-kivonatból áll.
A galagonyakészítmények hatóanyagait vagy a növény leveleiből, vagy a virágaiból, vagy piros bogyó terméséből vonják ki, esetleg az is előfordulhat, hogy egyszerre mindháromból.

Hatása:
A galagonya olyan gyógynövény, amely közvetlenül befolyásolja a szívizom munkabírását. Tágítja az ereket, javítja a szívizom vérellátását és a szívösszehúzódások erősségét. Ez az erőteljes szíverősítő hatás valószínűleg a benne nagy mennyiségben található vegyületnek, a flavonoidoknak - közülük is a proantocianidin complex oligomereknek (PCO) - tulajdonítható, amelyek hatékony antioxidánsok.

FŐBB ELŐNYEI:
A galagonya többféleképpen hat a szívre és a keringésre. A vérerek összehúzódását elősegítő angiotenzin szintjét úgy csökkenti, hogy gátolja az azt előállító enzim működését. Így tágítja a verőereket, köztük a koszorúeret is. Ezáltal javítja a szívizom vérellátását és gátolja az anginás rohamokat. Az összehúzódott verőerek magas vérnyomás kialakulásához is vezethetnek (hiszen a szívnek sokkal nagyobb intenzitással kell dolgoznia, hogy a vért keresztül pumpálja rajtuk), ezért a galagonya az erek elernyesztése révén az enyhe hipertónia kezelésében is hatásos lehet.
A galagonya emellett a szívizmok működését közvetlenül is segíti és így a szívösszehúzódások ereje nő. E gyógyhatásnak különösen nagy hasznát veszik az enyhe szívbetegségben szenvedő betegek, akiknek kezelése nem igényel erősebb szívgyógyszereket. Ezen kívül a galagonya antioxidáns hatására csökken a szívkoszorúerek érelmeszesedés miatti szűkülete is.

A természetgyógyászat alapja a méregtelenítés !

GALAGONYA (Cseregalagonya)

Latin név: Crataegus laevigata (C. oxyacanth)
Népies név: kétbibés galagonya, gelegonya

Növény leírása: A cseregalagonya félcserje, amely a 10 m magasságot is elérhetui. Egész Európában elterjedt sűrű bokor, amelyet gyakran használnak élősövény kialakítására. Apró levelei fényeszöld színűek. Ötszirmú, fehér vagy rózsaszín virágai áprilistól júniusig nyílnak. Áltermése (csontáralma) ősszel, amikor megérik, vörös színű lesz. A cseregalagonya virágja kellemes, a keserű mandulára emlékeztető illatot áraszt. A virágos hajtásvépget hasznosítják. Mivel a virágzás ideje igen rövid és a virágok érzékenyek, a még bimbós vagy épp csak kinyílt virágokat kell begyűjteni. A virágos hajtásvégeket szellős, árnyékos helyen, vékony rétegekben vászonra terítve szárítják. Illatát meg kell őriznie. Forrázatként és por vagy száraz, illetve folyékony kivonat alapú készítményként alkalmazzák. A száraz kivonatnak legalább 3,3-3,5 % flavonoidot kell tartalmaznia.

Mire jó? A kutatások igazolták a cseregalagonya pozitív hatását a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében. A szívizom káliumpumpájára hatva erősíti azt és szabályozza ritmusát. Növeli a koszorúerek véráramlását is. Suima izom-ellazító hatása csökkenti a feszültséget. Értágítóként mérsékli a hajszálerek ellenállását. Végül,  mivel csillapítja az erős szívdobogást, a cseregalagonya nyugtató hatást fejt ki a központi idegrendszerre. A cseregalagonyát a szív izgalmi állapotának (rohamokkal járó szapora szívverés, extraszisztolé stb.) kezelésére javasolják olyan felnőtt betegeknek, akiknek egészséges a szíve. Szervi szívbaj esetén csak kiegészítő kezelésként használjők. Enyhe szívelégtelenség esetén is ajánlott, pl. jóindulatú koszorúér-elégtelenség vagy az idős szív fáradtságának kezelésére. Végül a központi idegrendszerre gyakorolt nyugtató hatása miatt, sokszor az orvosi macskagyökérrel együtt, felnőttek és gyermekek enyhe alvászavarainak tüneti kezelésére használatos.

Hatóanyag: A cseregalagonya virága szíverősítő tulajdonságú aromás aminokat (tiramin, feniletilamin stb.) tartalmaz. Flavonoidok (2,2 %), proantocianidok és aminosavak is találhatók benne.

Érdekesség: A cseregalagonya orvosi célú alkalmazása a középkorra nyúlik vissza: kezdetben a termést használták fel, majd ezt fokozatosan felváltotta a hatékonyabb virágos hajtásvégek alkalmazása. E virágos hajtásvégek szíverősítő  hatását a XX. században Huchard és Reily francia orvosok ismerték fel, akik érelmeszesedés, magas vérnyomás és erős szívdobogás ellen javasolták, jótékony hatását japán kutatók is alátámasztották.