Mire jó?
A C-vitamin antioxidánsként véd a rákkal és a szívbetegségekkel szemben, számos tanulmány szerint a szívinfarktus kockázata alacsony C-vitamin-szint esetén nő. A C-vitamin ezenkívül meghosszabbíthatja az életet. Egy tanulmány szerint azok a férfiak, akik naponta több mint 300 mg C vitamint fogyasztanak, tovább élnek, mint azok, akik csak napi 50 mg-ot. Egy másik vizsgálat szerint a C-vitamin készítmények
hosszú időn keresztül védelmet biztosítanak a látásrontó szürke hályog ellen. Azoknál a nőknél, akik legalább tíz vagy több éven keresztül szedtek C-vitamint, 77 %-kal kisebb volt a valószínűsége a lencsehomály kialakulásának (a szürke hályog kezdeti stádiuma), mint azoknál, akik nem szedtek C-vitamin-készítményeket. További előnyei: Megelőzi-e a C-vitamin a megfázást? Valószínűleg nem, de enyhítheti a tüneteket , és rövidítheti lefolyását. 1995-ben több vizsgálat adatait összesítették és az ennek alapján készült elemzés felfedte a C-vitamin és a megfázás közötti kapcsolatot. Eszerint a megfázás kezdetétől szedett napi 1000
és 6000 mg közötti C-vitamin 21 %-kal (körülbelül egy nappal) rövidítheti meg a betegség lefolyását. Más vizsgálatok kimutatták, hogy a C-vitamin védheti az időseket a légzőszervi megbetegedésekkel szemben.
A C-vitamin gátolja a hisztamin felszabadulását. Nagy mennyiségben megakadályozhatja az olyan gyulladáskeltő anyagok hatását, amelyeket az allergiás szervezet termel, amikor az allergénnel, például virágporral, állati szőrrel kapcsolatba kerül. A C-vitamin hatékony az asztma ellen is. Több vizsgálat szerint a C-vitamin segített megelőzni és gyógyítani az asztma tüneteit. Azoknál, akik fiatalkori (I-es típusú) cukorbajban szenvednek, napi 1000 és 3000 mg közötti mennyiség megelőzheti a a betegséggel járó szemproblémákat és csökkenti a magas koleszterinszintet. Általánosan javallt: A betegségekkel szembeni védekezés fokozására. A megfázás tüneteinek mérséklésére, a betegség időtartamának csökkentésére. A sebgyógyulás felgyorsítására. Az íny egészséges állapotának fenntartására. Az asztma gyógyítására. A szürke hályog kialakulásának
megelőzésére. A rák bizonyos fajtái és egyes szívbetegségek elleni védelemre.

Hatóanyag:
A C-vitamin hatása az egész testre kiterjed. Erősíti a hajszálerek falát, illetve elengedhetetlen a kollagén (kötőszövetben található fehérje) képződésében. A C-vitamin megelőzi a zúzódások kialakulását, gyógyítja a horzsolásokat, illetve erősen és egészségesen tartja az izmokat a csontokhoz rögzítő ínszalagokat és inakat, az ízületeket, valamint az ínyt, megelőzi a porckárosodást. Ezenkívül segít a vörösvértesteknek a hemoglobin bioszintézisében és a szervezetnek a vas felszívódásában.

VÁSÁRLÁSI TANÁCS: Ne költsön olyan különleges C-vitamin-készítményekre, mint például az észterezett C-vitamin. Nincs bizonyíték arra, hogy ezek hatékonyabban szívódnának fel, mint a jól bevált aszkorbinsav.

ÚJABB KUTATÁSOK: Érplasztikai műtét után a C-vitamin megelőzheti  a verőerek újraelzáródását. Egy tanulmány szerint - amely 119 érplasztikai  műtéten átesett beteget vizsgált - a négy hónapon keresztül napi 500 mg C-vitamint szedők 24 %-ánál alakult ki érelzáródás, míg a C-vitamint nem szedők csoportjában ez az arány 43 % volt. A C-vitamin antioxidánsként segít a szervezetnek az egyéb antioxidánsok újrafelhasználásában. Egy vizsgálat kimutatta, hogy a naponta több mint 220 mg C-vitamint szedők vérének E-vitamin koncentrációja 18 %-kal magasabb volt, mint azoké, akik 120 mg vagy ennél is kevesebb C-vitaminhoz jutottak. Egy laboratóriumi vizsgálat felvetette, hogy a C-vitamin genetikai károsodást okoz, növeli a rák kialakulásának esélyét. Több más, megbízható forrás szerint viszont számos előnye van.

TUDTA? Egy nagy pohár frissen facsart narancslé 124 mg
C-vitamint tartalmaz, amely több mint az ajánlott napi mennyiség kétszerese.

E-VITAMIN
Az E-vitamin a tokoferolok csoportjának általános elnevezése. A tokoferolnak négy előfordulási formája van: alfa-, béta-, gamma- és delta-tokoferol. Az E -vitamin leggyakoribb és leghasznosabb formája az alfa-tokoferol. Az E-vitamin zsírban oldódik, ezért a szervezet viszonylag hosszabb ideig képes elraktározni a zsírszövetekben és a májban. Csak kevés élelmiszerben található meg, és ezek általában magas zsírtartalmúak. Ezért, aki alacsony zsírtartalmú diétát tart, valószínűleg nem jut megfelelő mennyiségű E-vitaminhoz. Ilyenkor ajánlott táplálékkiegészítőket szedni.

Mire jó?
Mivel  az E-vitamin antioxidánsként védi a sejthártyát, fontos a rák megelőzésében. Máig is az egyik legnagyobb vitát kiváltott vizsgálati eredmény szerint felvetődött, hogy az E-vitamin védhet olyan szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben, mint az infrarktus és a szélütés. Mindezt úgy éri el, hogy csökkenti az LDL-koleszterin káros hatásait és megelőzi a vérrögök kialakulását. Akadályozza még a különböző szívbetegségek kialakulásában szerepet játszó gyulladásos folyamatokat. Két nagy tanulmány szerint az E-vitamin-készítmények szedése
25-50 %-kal csökkentette a szívbetegségek kialakulásának esélyét, és megelőzte az anginás mellkasi fájdalmat. Más kutatások azt feltételezik, hogy az E-vitamin és a C-vitamin együttesen alkalmazva gátolhatják az érelmeszesedés kialakulását. További előnyei: Tudományos vizsgálatok alapján az E-vitamin késlelteti az öregedést, mert védi a sejteket a szabad gyökökkel szemben. Arra is van bizonyíték, hogy erősíti az idősek immunrendszerét, hatásos a cigarettafüstből és más szennyező anyagokból származó méreganyagok ellen, alkalmas a
Parkinson-kór kezelésére, késlelteti a szürke hályog kialakulását és lassítja az Alzheimer-kór lefolyását. Más tanulmányok szerint az E-vitamin enyhíti az érszűkület miatti lábfájást, a menstruáció előtti fájdalmas emlőfeszülést és -érzékenységet. Többek tapsztalata szerint a bőrsérülésekre kent E-vitaminos krém vagy olaj elősegítette a gyógyulást. Általánosan javallt: Szívbetegségek, bizonyos rákfajták és egyéb idült betegségek elleni védelemre. A szürke hályog kialakulásának késleltetésére és megelőzésére. Az immunrendszer erősítésére. A dohányfüst
és egyéb szennyező anyagok elleni védelemre. A bőr gyógyulásának elősegítésére.

Hatása:
Az E-vitamin egyik legfontosabb szerepe a sejthártya védelme. Ezenkívül segít a szervezetnek a szelén és a K-vitamin felszívódásában. Az E-vitamin mégis elsősorban azért jelentős, mert véd a betegségek ellen: antioxidánsként segít semlegesíteni a sejteket károsító szabad gyököket.

VÁSÁRLÁSI TANÁCSOK: Bár az E-vitamin összes formája hasznos, a szervezet a többféle (kevert) tokoferolt tudja a leghatásosabban felhasználni. Az E-vitamin vásárlásánál a "természetes" nem feltétlenül jelent jobbat. A mesterségesen előállított (általában di-alfával jelzett) E-vitamin-készítmények ugyanolyan hatásosak mint a természetes (d-alfával jelzett) készítmények. Nyugodtan választhatja az olcsóbb di-alfa készítményeket. Néhány címke nemzetközi egységet (IU vagy NE) közöl, egy IU (NE) E-vitamin 0,67 mg-nak felel meg.

ÚJABB KUTATÁSOK: Egy dohányzók ezreit vizsgáló felmérés szerint az E-vitamin 33 %-kal csökkentette a prosztatarák kialakulásának esélyét, a betegség halálozási arányát pedig 41 %-kal mérsékelte. A felmérésben szereplők napi 33 mg E-vitamint kaptak, ami azt jelenti, hogy a vitaminnak már ilyen kis adagja is megelőző hatású lehet. Az E-vitamin-készítmények szedése erősítheti az idősek immunrendszerét.
Egy vizsgálat szerint, amely 88 egészséges, 65 éves vagy annál idősebb ember bevonásával készült, akik napi 135 mg E-vitamint szedtek, védettebbek voltak a fertőzésekkel szemben.

TUDTA? Körülbelül 2 kg mogyorót vagy 245 evőkanál majonézt kellene enni ahhoz, hogy annyi E-vitaminhoz jusson, amennyi egy kapszulában van (250 mg).

GINSZENG Latin név: Panax ginseng
Népies név: férfigyökér, életgyökér, erőgyökér, ginzeng

Növény leírása: A Kínában őshonos ginszeng 60-80 cm magas, lágy szárú, évelő növény. Gumó formájú gyökere gyakran emberi alakra emlékeztet: a ginszeng szó jelentése kínaiul: embergyökér. A növény sima szára zöld, időnként vöröses színű, levelei tenyeresen összetettek. Zöldesfehér apró virágai ernyővirágzatot alkotnak. A ginszeng érett, élénkpiros bogyói nagy gömbökbe rendeződnek. A növény gyökerét hasznosítják, amelyet 4-6 évesen szeptember-októberben szednek fel. A szárított gyökér fehér, a forrázott vörös színű. Termesztési területükön (Kína, Korea, Japán) sokféle minőségű és árú ginszengváltozat létezik, de többségük hatóanyagban gazdag.

Mire jó?  Ígéretes állatkísérleteket követően, az utóbbi évtizedekben végzett vizsgálatok igazolták a növény emberre kifejtett érdekes hatásait. Anabolizáló - fehérjeszintézist serkentő - szer, amely javíthatja a szellemi teljesítményt is, amint azt az alkalmazott pszichológiai tesztek is bizonyították. ezenkívül csökkenti a vércukorszintet. A ginszenget napjainkban jelentős alkalmazkodást segítő szernek tekintik, azaz segítségével leküzdhető a lelki és fizikai stressz. Hagyományosan az aszténia (kóros lesoványodás) kezelésére vagy a lábadozás könnyítésére alkalmazzák. Önmagában vagy serkentőszerekkel (tea, kávé) és vitaminokkal együtt használják.

Hatóanyag:  A ginszenggyökér 3-8 %-ban triterpén-szaponinokat (ginszenozid) tartalmaz, ezeknek köszönheti étvágy- és anyagcsere fokozó hatását. A ginszenozidok közé legalább 14 vegyület tartozik, rövidítésekkel (Rbl, Rb 2 stb.) jelzik őket.

Érdekesség:  Élelmiszer vagy gyógyszer? Ázsiában az egyértelműen nagyra értékelt és roborálószer, valamint gyógyhatású szernek tartott ginszengről azt mondják, visszahozza a fiatalságot - innen ered neve, a panax is (a görög pan "minden" és okos "gyógyszer"), vagyis mindenre gyógyír, csodaszer. A megszárított és porított gyökereket (Ginsengrodix) a kínai orvoslás évezredek óta használja. Mivel tulajdonképpeni gyógyhatását nehéz bizonyítani, Európában inkább a dietétika hasznosítja. Magyarországon elismert, régóta alkalmazott fitoterápiás szer.

ROZMARING
Latin név: Rosmarinus officinalis
Népies név: szagos rozmaring, illatos rozmaring, rosmarin, anyósfű

Növény leírása: A rozmaring évelő,örökzöld illatos cserje, amely 1 m magasra is megnőhet. Szára dúsan elágazik. Zöldesszürke levelei bőrneműek, széles tű alakúak. Virágai a levelek hónaljában képződnek, kétajkúak. Pártája halványkék, liláskék vagy fehér, áprilistól júniusig virágzik. Termése makkocska. A rozmaring kis virágai halványkékek, liláskékek vagy fehérek. A virágzó hajtást és a leveleket hasznosítják, amelyeket a virágzás kezdetén gyűjtenek be, majd megszárítják. A levelek örökzöldek, ezért minden évszakban begyűjthetők. A rozmaringot forrázatként, vagy a belőle lepárlással nyert illóolajként használják.

Mire jó?  A rozmaring összetevői (illóolaj, rozmaringsav, flavonoidok stb.) serkentőleg hatnak, különösen az epehólyag működésére. Emellett a növény májvédő hatású, elősegíti a májból történő mérgező anyagok eltávolítását. Vízhajtó, köptető és gyulladáscsillapító tulajdonsága is van. Görcsoldó hatású, így csillapítja az emésztőrendszeri görcsöket. Több polifenol vegyületének köszönhetően jelentős antioxidáns hatást fejt ki. A rozmaring olyan emésztőrendszeri problémákban ajánlott, amelyek az epeelválasztás zavarával vannak kapcsolatban: emésztési zavar, görcs, felfúvódás, székrekedés. Alkalmazható az orr-fül-gége okozta panaszoknál (influenza, hörghurut). Nagyfokú kimerültség esetén is ajánlott. Külsőleg reumatikus fájdalmak csillapítására és gyulladásgátlóként alkalmazzák.

Hatóanyag:  A rozmaring bioaktív alapanyagokban gazdag. Flavonoidokat (apigenint, luteolint és ezek glikozidjait) rozmaringsavat (2-3 %), diterpenold keserűanyagot (karnozolsav), valamint  fitoszterolokat tartalmaz. Illóolajában (1-2,5 %) cineol, kámfor, kamfén, verbenol és alfa-pinén található.

Érdekesség: A növény immunserkentő tulajdonsága a máj és az epe működésére, továbbá a központi idegrendszerre van hatással. A gyógyszerkönyvekben hivatalos gyógynövényként tartják számon (magyar: Ph. Hg.VII., osztrák: ÖAB, német: DAB9). A rozmaringlevél frissen vagy szárítva kitűnő fűszer levesek, húsételek, mártások ízesítéséhez. Hosszan tartó, kellemes illata miatt szárítva illatos potpurrik készítéséhez is széles körben használják.

KOMLÓ
Latin név: Humulus lupulus

Növény leírása:  Csavarodó évelő kúszónövény, melynek lomblevelei átellenes állásúak, alakjuk változatos, tenyeresen osztott. Kétlaki növény, termős virágzata 20-60 virágból álló kettősbogas füzér, amelyből elvirágzás után jellegzetes komlótobozka képződik. A virágzati tengelyen (tobozorsó) kétoldalt négyesével álló füzérágak egy-egy murvalevél hónaljában helyezkednek el. A komló nyirkos helyeken és erdőkben a tengerszint felett 1500 méterig fordul elő Európában. A toboz (termős virágzat) szárítás után jellegzetesen keserű ízű. Elsősorban a sörgyártásban használják, de gyógyszertári készítményként is kapható (forrázat, por vagy kivonat formájában), valamint nyugtató fürdőként a balneoterápiában is alkalmazható .

Mire jó?  A komló nyugtató és altató hatása a benne található illóolaj bizonyos komponenseinek és azok származékainak köszönhető. Baktériumölő és a baktériumok élettevékenységét gátló tulajdonságai keserűanyagainak (humulon és lupulon) tulajdonítható. Természetes hatású szer. Bár a nyugtató hatású növények között a komlót nem értékelik különösebben, mégis hasznos álmatlanság kezelésére egyéb növényekkel, pl. a macskagyökérrel együtt alkalmazva. Idegrendszeri zavarok esetén felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt adható idegnyugtató gyógykészítmény egyik komponense.

Hatóanyag:  A komlótoboz hatóanyag csoportjai: gyantaanyagok (12-22%), illóolaj (0,5-2 %), cseranyagok (4-8 %) és flavonoidok. A gyantaanyagok közül a legjelentősebb az alfa-keserűanyag (humulon) és a béta-keserűanyag (lupulon). Az illóolaj összetevői közül jelentősebb a mireén, a béta-kariofillén és a humulén.

Érdekesség:  A Magyarországon is őshonos, vízparti élőhelyek fáira felfutó komló, menstruációs fájdalmak és a menopauza zavarai ellen más fitoösztrogén-tartalmú növényekkel együtt használható. Ezt a tulajdonságát mindeddig még nem használták fel.

BIOPERINE (Fekete bors)
Latin név: Piper nigrum
Népies név: Fűszerbors, borscserje

Növény leírása:
A borscserje évelő, kúszó lián, fásodó szárral. Délkelet-Ázsiában, Braziliában, Afrikában és az Indiai-óceán térségében termesztik. Egyszerű, váltakozó, vastag levelei hosszúkás, kihegyezett szív alakúak. Hajtásai járulékos tapadógyökereikkel kapaszkodnak. Apró virágai hímnősek vagy egyneműek. Zöld színű, 6-8 mm átmérőjű termése érett állapotban piros, szárítva megfeketedik. A fekete bors hosszúkás füzérvirágzata a levelekkel átellenesen helyezkedik el.  A termést hasznosítják. Az érett termést legalább 3 éves növényekről gyűjtik be. A napon megszárított, érett termésből lesz a fekete bors. Ha több napon át tengervízben áztatják, majd lehántják húsos termésfalát, akkor fehér borshoz jutnak. A magban zöldessárga, erős, fűszeres illatú, édes ízű illóolaj található. A bors felhasználható termés alakban is, de a fitoterápia elsősorban illóolaját hasznosítja.

Mire jó?
A bors belsőleg történő alkalmazása elősegíti az emésztést és a gyomorsav elválasztását. Görcsoldó hatású, és csökkenti a vérnyomást. Hatóanyagai növelik a szövetek oxigénfelhasználását, és serkentik a pajzsmirigyműködést. A piperin növeli más hatóanyagok hatásfokát. Helyileg alkalmazva a bors bőrizgató és érzéstelenítő hatású. A bors (Piper nigrum és P. longum) az indiai ajurvédikus orvoslásban számos növénytársítás alkotóeleme, és több, a nyugati kultúrákban ismeretlen alkalmazása létezik. Európában belsőleg emésztési zavarokra, elsősorban a renyhe emésztés megszüntetésére ajánlott. Külsőleg illóolaját reumaellenes készítmények alkotórészeként használják.

Hatóanyag:
A borstermés legfeljebb 2,5 %, fellandrénban, limonémban és pinénben gazdag illóolajat, 5-9 % acetil-kolint és kolin-amidot (piperint) tartalmaz.

Érdekesség:
Míg az indiai orvostudomány több mint 3000 éve használja a borsot, nemrégiben újabb erényeire derült fény. A kutatók ugyanis megállapították, hogy a bors felerősíti más anyagok (gyógyszerek,gyógykészítmények, fűszerek) hatását. Ezáltal hatékonyabbá teszi bizonyos antibiotikumok (mint pl. a tetraciklinek), valamint epilepsziaellenes szerek (mint pl. a fenitoin), vagy akár a fitoterápia
által javallott kurkuma hatását. E serkentő tulajdonsága piperintartalmának köszönhető.