FRISSESSÉG AZ ABLAKBÓL!

Az új élet lehetőségét rejtő magvak tisztelete az ősidőkig nyúlik vissza. Történelmi feljegyzések igazolják, hogy minden jelentősebb civilizáció (kínai, föníciai, egyiptomi) foglalkozott csíráztatással. A csíráztatás manapság is reneszánszát éli.
Kedvező élettani hatásait annak köszönheti, hogy a nedvesség és hő hatására előbújó, magas rosttartalmú csírákban koncentráltan és könnyen emészthető formában találhatók meg a létfontosságú fehérjék, ásványi anyagok és vitaminok, vmint enzimek és antioxidánsok.

A mag csíráztatásakor az előzetes beáztatás hatására a benne található enzimek aktiválódnak, segítségükkel az összetett szénhidrátok egyszerű szénhidrátokra, a fehérjék aminosavakra, a zsírok nagyrészt zsírsavakra (linolsav, linolénsav) bomlanak.Az ásványi anyagok (P, Ca, Mg, K, Na, Fe, Mn) a szervezet által jobban hasznosítható, nagyrészt vízben oldható ásványi sókká alakulnak.

Csíráztatás menete:
Nagyon fontos, hogy kizárólag vegyszermentes magokat csíráztassunk.

A megmosott, kiválogatott magokat vízben áztatjuk (3-12 óra). Legalább annyi vizet engedünk rá, hogy ellepje őket. Az áztatási idő addig tart, amíg a magok megduzzadnak. A duzzadt szemeket kiterítjük a csíráztatótál lyukacsos szintjére és folyó víz alatt átöblítjük. Naponta kétszer- háromszor átöblítve nedvesen tartjuk ( a magok soha ne álljanak a vízben, mert rothadásnak indulnak). Fontos a csírázató edény elhelyezése is. Sötét helyen a csírák világosak lesznek és B-2 vitaminban gazdagok. Világos helyen a csírák zöldek lesznek és C- vitaminban gazdagok. Kimutatták, hogy a csíra vitamintartalma a csíráztatás első fázisában (3.- 4. nap) ugrásszerűen megnövekszik, ilyenkor a legajánlatosabb fogyasztani.

Csíráztatni egész évben lehet, így minden nap friss és tápláló, vitamindús csíra áll a rendelkezésünkre, hogy kiegészítsük vele szokásos étkezéseinket. Belekeverhetjük a kedvenc salátánkba, müzlinkbe, megszórhatjuk vele szendvicsünket, dúsíthatunk vele levest, főzeléket.

A természetgyógyászat alapja a méregtelenítés !